Egyre több befektető és vagyonkezelő fontolgatja saját kockázati tőkealap-kezelő létrehozását Magyarországon – akár azért, mert startup-okba, akár azért, mert kkv-kba szeretne intézményi keretek között befektetni. A jó hír: a magyar szabályozás az ún. "limit alatti" kockázati tőkealap-kezelők számára jelentősen egyszerűsített utat kínál a teljes, uniós szintű alapkezelői engedélyezéshez képest.
Mi az a "limit alatti" alapkezelő?
A törvény szerint akkor minősül egy kockázati tőkealap-kezelő limit alattinak, ha az általa kezelt alapok együttes vagyona nem haladja meg a 100 millió eurót (tőkeáttétellel együtt), illetve bizonyos feltételek mellett az 500 millió eurót. A hazai piacon működő kockázati tőkealap-kezelők túlnyomó többsége ebbe a körbe tartozik.
Milyen csapat kell hozzá?
A törvény ilyen esetben nem várja el a szokásos, legalább két fős, teljes munkaidős ügyvezetést – egyetlen vezérigazgató is elegendő. Emellett szükség van egy legalább három fős felügyelőbizottságra, valamint valakire, aki a megfelelési (compliance) feladatokat ellátja – ez akár maga a vezérigazgató is lehet. A gyakorlatban a legtöbb ilyen alapkezelő könyvvizsgálót is megbíz, bár ezt a törvény kifejezetten nem írja elő.
Mennyi tőke szükséges?
A limit alatti alapkezelőnek nem kell a rendes, euróalapú tőkekövetelménynek megfelelnie – elegendő a választott társasági forma általános minimuma, zártkörű részvénytársaság esetén mindössze 5.000.000 forint jegyzett tőke.
Milyen infrastruktúra kell?
Egy valódi, ténylegesen használt iroda, alapvető kommunikációs eszközök (telefon, internet, e-mail), valamint a tevékenység méretével arányos adminisztrációs és informatikai biztonsági eljárások – nem szükséges egy nagyvállalati szintű, dedikált informatikai rendszer.
Hogyan zajlik az engedélyezés?
A folyamat nagyjából fél tucat lépésből áll: a társaság megalapítása, a felügyeleti dokumentáció (működési szabályzat, személyi igazolások) összeállítása, az eljárási díj megfizetése, a kérelem elektronikus benyújtása a Magyar Nemzeti Bank ERA rendszerén keresztül, az MNB elbírálása, majd a cégbírósági bejegyzés.
Mennyibe kerül mindez?
Az induló, egyszeri költség jellemzően a jegyzett tőkéből (5.000.000 Ft) és az MNB igazgatási szolgáltatási díjából (2.700.000 Ft) tevődik össze – ez összesen kb. 7.700.000 forint, a folyamatos működési költségek (iroda, bér, könyvelés) nélkül.
Miért érdemes szakértővel dolgozni?
Bár a folyamat a fentiek alapján áttekinthetőnek tűnik, a részletek – a megfelelő dokumentáció összeállítása, a jogszabályi mentességek pontos alkalmazása, az MNB-vel folytatott egyeztetés – komoly szakmai tapasztalatot igényelnek. A PV Partners ügyvédei rendszeresen segítenek ügyfeleiknek alapkezelők alapításában és engedélyeztetésében, a kezdeti tervezéstől a működés megkezdéséig.
Ha szeretné felmérni, mire van szüksége egy saját kockázati tőkealap-kezelő elindításához, keressen minket bizalommal.